Történések…nem betonon…

Tunéziában, mint a legtöbb muzulmán országban, szűrik az internetet, így nem lehet bármit megnézni…alapból nincs elérése pl a youtube/indavideo/vimeo oldalakhoz, nem nagyon lehet ssh kapcsolatot nyitni…szóval rém macerás az egész…Emiatt nem tudtam megnézni a felküldött tegnapi post-ot és videót…és persze nyilván el is rontottam, így Bill került oda…akit nem hoznék kapcsolatba Gűbörrel.

Ma viszont unalmamban csináltam egy proxy-t és kitörtem a bezárt világból és láttam hogy a tegnapi post rossz és javítottam a videót is…remélem nem jönnek a kommandósok értem és nem visznek el…bár ha Algériába visznek az végül valahol jó is lehetne :)

Szóval ma sem történt semmi különös. Az autót Andrással átpakoltuk hogy az általam behányt kupacban legyen némi rendszer, aztán majdnem eláztunk, mert elkezdett esni az eső…El akartunk menni Karthagóba, de aztán elázás szempontból még jó hogy nem tettük. Focizni is akartunk, de az sem lett meg még :)

Még nincs vége, tovább »

Ma az ég világon semmi nem történt. Nem olyan jó az idő és a vízum intézése sem haladt semmit. Holnap délre ígértek információt …meglátjuk.

A szállásunk tényleg kafa, a reggeli meg pocsék…mindegy is, mert a fenti képet az erkélyről készítettem, meg a parton :)

Még nincs vége, tovább »

Este fél 10 körül kötöttünk ki Tuniszban. Afrikába nem egyszerű bemenni, mert egyrészt miért lenne az, másrészt egy csomó tiltott holmit akar minden európai bevinni az országba. A tunéziai dínár pedig annyira titkos hogy sem behozni, sem kivinni az országból nem lehet…mondjuk előbbi érthető, mert a kopidzsenerál egészen jól tudná nagy tömegban gyártani. A határátlépéshez még a hajón kitöltöttünk személyenként egy-egy fisst, majd az autóhoz még kettőt. A kiszállásra várni kellett egy kicsit, mert a legalsó szinten volt a kocsi, de végül jól kiszálltunk 10 körül. Itt is Rejtői a belépés. Először az útlevél vizsgálat és az egyik fiss ellenőrzése és nagy füzetbe való regisztrációja történik meg…aztán átkocsizunk egy másik sorba, ahol már az út melletti kis kuckók sorából látszik hogy itt aztán rend van :)

Ennyi papírral kezdünk

Az első hely, ahová menni kell, az a GPS és CB rádiók regisztrációja, ahová be kell vinni az eszközöket. Az ember kitölt 4 példányban egy titkos pappert, amire felvezeti a cuccok adatait, majd 12 helyen lebélyegzi és egyet lefénymásol belőle, majd lefénymásolja az autó fiss-t és a sofőr útlevelét…majd felírja hogy hányan ülünk az autóban (???)…aztán menni kell egy másik kuckóba, ahol van egy ember, aki véletlen szerűen kiválaszt egy pappert és lepecsételi, majd kizavar a helyről miután adott két papírt…aztán jön a négyes kuckó, ahol az előzőleg kapott egyik papírt elveszik, lepecsételik…majd kérdeznek valamit, amire azt kell mondani hogy szí…aztán ki kell menni egy az autók sávjai között lévő bódékba, ahol is elvesznek egy másik pappert, de helyette nyomtatnak kettőt és pecsételnek és összefirkálják az útlevelet…kérdeznek valamit és amikor a helyes választ megmondod (szí !) akkor készen vagyunk…gondolná az ember…de a sorban akkor várni kell egy emberre, aki szemmel elvégzi a vámvizsgálatot és az egyik papír hátuljára felír valamit és megkérdezni hogy hárman ülünk-e az autóban (szí !)…na ekkor lehet elindulni kifelé, ahol a kapunál álló rendőrök első vonala elszed egy pappert (a kis bódéban kapott nyomtatott izé egyik példányát) és tovább küld…az ország következő rendőrök által alkotott védelmi vonalában ismét egy útlevél ellenőrzés zajlik, majd tátáááááámmm…bent vagyunk Tunéziában. Mindez nem volt több 4-5 óránál…sima ügy.

Még nincs vége, tovább »

Én még igazándiból soha nem utaztam ekkora hajón ezelőtt és pláne nem aludtam rajta. Szóval ez egy elég nagy hajó. Igazándiból ez egy komp, nam is olyan nagy tengerjáró. Szóval van benne egy három szintes garázs. A felsőn állnak a magas járművek…mint kamionok és speciális megoldással ültettett Puntók.

A középső és alsó szinten a átlagosabb méretű kocsikat lehet tárolni. Fent van négy szintnyi „lakrész”, ahol mindenféle kocsmák (számszerint három) és éttermek (kettő) található. Mivel olasz a hely, így kapható három féle tészta, paradicsomos mozarella és polip. Van egy rendesebb hely is, ahol rántotta és sült hús is volt, de oda nem engedtek be minket mondván hogy oda csak a kamionosok mehetnek be…hát szerintem akkor a kaminonosok meg ne menjenek autópályán…köszi…és nyeljék félre a rántottájukat! :)

Még nincs vége, tovább »

Ma délután kettő körül megrkeztünk Civitavecchia-ba. Az úton igazándiból semmi különös nem történt. Lenyomtunk vagy 1300 km-t…nem történt semmi. Felfedeztük hogy immár a szlovén testvéreink is képesek fél évesnél rövidebb érvényességű autópálya matricát eladni, meg azt is hogy Szlovénia alapvetően éjszaka egy sötét ország és hogy semmi nem látszik az autópályán közlekedve.

Én hajnal egy után elaludtam, és kb reggel hatig apró kihagyással aludtam egy jót. Eközben András és Ákos fontos dolgokról csacsogtak, amiről semmi többet nem tudok elmondani. Olaszországban valahol Firenze előtt volt valami baleset, amihez a kapcsolódó kocsisor a mi számunkra egy alagútban állt meg…picit büdi volt.

Dél körül elértünk egy Orte nevű városkát, ami egy hegyen áll és leginkább klasszik olasz kisvárosra emlékeztet. Ettünk valamit aminek nem tudom a nevét, de kifliben van, amibe betesz a mamító osszetekert sült húsban sütött valami fűszeres máj félét, ami viszont be van tekerve valami desznyó szalonnával és ez az egész oszkve húsz centi átmérőjű izé meg van sütve…na szóval ezt teszi bele. A nevét nem tudom…szerintem töpörtyűs tekerentyű…de a nem empírikus megfigyelésen alapuló helyes megnevezés beküldőjét Sport szelettel jutalmazzuk.

Még nincs vége, tovább »

Háááát, eddig – hogy óvatosan fogalmazzak – gáz a kezdés…ugye tegnap még nem volt útlevelünk és vízumunk sem…mára lett útlevelünk, de nem lett vízumunk. A budapesti algériai követség és az algériai külügyminisztrérium egészen egyszerűen nem ad vízumot. Gondolom valami túlbuzgó hivatalnok betart valami szabályt vagy határidőt, aminek következtében uszkve 50 ember nem kelti jó hírüket :)

A komppal is volt egy kis gáz, miszerint az indulás előtt 24 órával lehet utoljára módosítani és én ebből kicsúsztam egy fél órával. Az angolok egyáltalán nem segítőkészek, így addig hívogattam az ügyfélszolgálatot, amíg találtam valakit aki megszánt és 20% visszatartással törölte a szerdai foglalást és csinált egy újat szombatra péntekre.

Szóval ma elindulunk végre, de az időjárás sem kedvez. Akik már úton vannak, azok Szlovéniában az autópályán fél méteres havakról beszélnek…Ausztriában szintén esik a hó…Velencében havaseső esik. Erős kezdés :)

A havon átmegyünk…az Algériába való bejutáshoz vízumot meg szerzünk Tuniszban. Holnap jelentkezem Olaszhonból.

És a kis színes mára Algéria és Fraciaország kapcsán a Le Parisien című lapból:

” A francia atomkísérletek végleges leállítását követően, 1998-ban írt jelentés egy 1961. április 25-én végrehajtott atomkísérletre vonatkozik. A kísérlethez háromszáz, Németországban állomásozó kiskatonát használt a hadsereg: a robbanást követően az embereknek a becsapódási pontot 300 méterre kellett megközelíteniük.

A gyakorlat során a névtelen jelentés szerint a hadsereg azt vizsgálta, hogy egy atombomba robbanása után az emberek hogyan viselkednek a támadás helyszínén. Az atomfegyvernek az emberre gyakorolt lelki és fiziológiai hatásának megfigyelésével a hadsereg „a modern harcoló katona lelki felkészítéséhez igyekezett a szükséges információkat megszerezni”. A részletes beszámoló kitér a katonák reakcióira, megemlítve, hogy a becsapódás után valamennyien képesek voltak harcolni.”

Kicsit hasonlít a második véhá idején végzett „orvosi” kísérletekre.

Ma elindultunk Olaszországba és unalmas autópályán való 15 órás út után megérkezünk majd valamikor holnap délelőtt Civitavecchiába…kezdődött volna a mai bejegyzés, de tekintettel arra hogy még mindig nincs útlevelünk és nincs algériai vízumunk nem mentünk sehová.

Vsz holnap már megkapjuk a szükséges pecséteket, de a legközelebbi komp 12.-én este indul, így idő híjján majd jól nem mászok fel Monastirban a Brian életében szereplő Pilátusi erkélyre és nem nézzük meg a Tuniszi óvárost és piacot sem…Karthágót is ott eszi meg a fene ahol van…és az El-Jem-ben felépített kolosszeum is nélkülünk áll tovább…pedig ez majdnem akkora, mint a Rómában található, csak nem építettek a feléből Szent-Péter bazilikát az akkori okos katolikusok.

Ja és hogy legyen kis színes is :)

Van ugye a Yamaha, aki készít kafa motorokat, kvadokat, motorcsónak kiegészítőket és hangszereket. A hangszer kilóg mindebből, legalábbis eddig ezt gondoltam, de most találtam egy videót a Gondwana felvételei között, ami szerint a Mitsubishi is hangszer:

Megvagyunk hárman Ákossal és Andrással…és bár még nincs meg az útlevelünk, amiben még nincs meg minden vízum és a pakolással sem végeztem a hétvégén, mégis elindulunk a héten valamelyik napon délnek. A tervek szerint Civitavecchia-ból megyünk át komppal Tuniszba, majd onnan át Algériába, majd Nigerbe és a végén Beninbe. Az útvonal kb az alábbi térképen látható. Ja, és ilyen a kocsi.

Kéretik a blogot naponta olvasni és időnként esemest küldeni. Addig is hogy aktuálisak legyünk…félelemmel vegyes tisztelettel követem Hagyó Miki tevékenységét, illetva mindazt ami kiderül belőle…neki küldeném a következő számot :)