Halló, halló. A zsé terv lényege annyi volt hogy a szoros határidő miatt a kocsi Ákossal hazajön, mi Andrással elmegyünk valahová és egy ott beszerzett autóval Marokkó, Mauritánia, Mali, Niger, Benin útvonalon csak lemegyünk Grand Popóig. A terv elméletben nagyszerűen hangzott, azonban volt vele némi gond. Spanyolországban gond nélkül tudunk autót venni, de az olcsó kocsikat vagy elvitték Afrikába már, vagy nincs bennük váltó és/vagy motor.
Marokkóban csak a helyiek vehetnek és adhatnak el autót, az országból külföldi nem is tud marokkói autót kivinni. Mautitániában nem veszünk semmit, mert az nem jó hely. Maliban már annyira pocsékok az autók, hogy egy itthon 50e-ért eladhatatlan csoffadt vas kint simán ér ezer-ezerötszáz eurót. Megkerestük Piput (aki kint él Bamakoban), hogy keressen már nekünk autót, de nem sok mindennel kecsegtetett. Megnéztük a repjegyet és a naptárt, majd levontuk a logikus (csak nagyon szar) következtetést: ez a buli most nem jön össze.
Szombaton feldübörögtünk némi fék problémától kísérve Tuniszba, majd kompra szállva ma hajnalban hazaértünk. A plusz vicc a dologban, hogy a kompon összeismerkedtünk Hubával, akinek van egy eladó pöpec kis kocsija Bamakóban…ehhez már tényleg nem fűznék semmit. Kullogtunk hazáig…nagyon rossz a sikertelenség…”sírni tudnák” (sic).
Jövőre újra megpróbáljuk ha a sors is így akarja. Addig is lehet nevezni a Hungarian Challenge és B2B előfutam sorozatára (Bamako Kalandrally Bajnokság)…meg Bíró Laci is szervez májusban Kárpátalján túrát…szóval előttünk az év…ja és augusztus 14.-én indulunk Jerevánba…csók és bocs a buktáért…ez van.
Azért Djanetről teszek ide pár képet…csak hogy miről maradtunk le.