Kis késéssel, de ímé a második nap történései…bocs a szegenyes tartalomert, de ennyit tudunk jelenleg :
Dobrüj gyeny. Ma reggel Ivanjicából elcsattogtunk a studenicai kolostorhoz, ahol jól megnéztük magát a kolostort és a kertjét. Út közben a hegyi szerpentin egyik pihenőjében főztünk egy jó kávét és elfogyasztott azt közösen a Csontbrigád nevű csapattal akik szintén verseneznek. KVzás közben természetesen kiszedtük belőlük az összes titkukat és megtudtuk taktikájuk minden részletét.
A kolostor után még mindig elvetemült hegyek között autózva átkeltünk először a szerb majd a koszovói határon léptünk át. A koszovói átkelés viccesebb. A szerb oldalon gyors útlevél ellenőrzés, regisztráció és mehetünk…a koszovói oldalon ENSZ rendőrök (szigorúan napszemcsiben és kőkemény tekintettel), valamint egy olyan határ, ami után már nem érvényes az európai biztosítás, rendszám és szerintem még a himlő oltás sem. A biztosítás uszkve 40 euró. A biztosító társaságok nevei mit ad Isten pont ugyanazok mint a határ „európai” oldalán, de neeeem….az a papper az nem jó. Költsék patikááááraaa ! :)
Mivel nem volt senki a határon ezért kb 20 perc alatt sikerült is abszolválni a feladványt…közben folyamatosan dübörgött egy pörkinsz generátor…nagyon autentikus volt :)
Szerbia jó hely. Nyomát sem találtuk az otthon terjengő szóbeszédeknek, miszerint a helyi rendőrök csak fél vese árán engednek tovább és egyébként is harapnak. Tök átlagos és rendes mindenki a benzinkutastól a pravoszláv papig bezárólag. A hegyek szépek, a patakok tiszták, a Lev pedig jó. Bájbáj Szerbia.
Koszovóban – nyilván a nemzeti büszkeség miatt – a koszovóiak nem nagyon foglalkoznak azzal hogy legyen mondjuk rendszám az autóikon…de nyilván ez biztosítás szempontjából nem jelentene semmilyen problémát :)
Kosovska Mitrovica-ban a várost két részre osztó híd két oldalán egymástól szétválasztva lakik a muzulmán vallású albán és katolikus szerb lakosság. A hídon fegyveresek őrzik a rendet. A városban óriásplakátok nészerűsítik a KFOR-t…klassz kis plakát. Páncélautók mennek rajta egy hídon…alatta meg kb az hogy éljen a káfor. Nem tudom hogy éljen-e…a tankok sebességét még szabálozni kell !
Mi kb annyi különbséget fedeztünk fel a két oldal között hogy a muzulmán oldalon menőbb kocsik vannak és szemetesebb a hely, illetve a vigyázz iskolások táblán a szerb oldalon a kisfiú kergeti a kislányt, míg az albánoknál a lány a fiút.
A Koszovóból való ki- és az Albániába való belépésünk sima volt. Semmi furcsaság, semmi felesleges dolog. Igaziból a határnál csaltunk kicsit, mert nem az itiner szerinti határátkelőt választottuk hanem elmentünk Gjakovába és az ottani csitti-fitti átkelőt tesztelvel léptünk be Albániába. A feladatokat a hivatalos útvonalon visszafelé igyekeztünk teljesíteni, miközben megválasztottuk a pedálokat legtöbbször nyomkodó sofőrt is :)
Kukes beli szállásunkig valami E jelű út visz, ami elvileg az európai közlekedési hálózat fő útvonala. Nem is tudom mihez hasonlitani…brutális. A kukes-i szállás is megvan…hosszú nap volt…holnap 240 km a táv és 12 óra van rá. Szerintetek ? :)
Apropó. Nem tudja valaki hogy a Szerbek miért vetik fordítva a keresztet ?
0 hozzászólás.