A hajón nem nagyon történt semmi már. az előre jelzetthez képest késtünk egy órát, majd kikötöttünk Tanger ipari kikötőjében. A kikötő zsír új, és iszonyú nagy…van benne egy csomó hajó, meg konténer, meg daru. A határőrök és rendőrök dácsiákkal száguldoznak és szúrós szemmel tekintgetnek. A határon az első próbálkozásunk kudarcba fulladt a bejutás kapcsán. Az épp aktuális vámos kijelentette, hogy az autó papírjai hamisak (-Örülj hogy van valamink egyáltalán !) és ebbe az országba mi ugyan be nem megyünk. ELment, került egyet, majd vissza küldött a tranzit területre. Kerestünk egy másik határőrt, aki először szerintem átengedett volna, de aztán odajött az előző és mondta hogy itt ő most felfedezett velünk kapcsolatban gyakorlatilag egy világbéke ellenes összeesküvést és mi ebbe az országba ugyan be nem tesszük a lábunkat. Ekkor én már kezdtem elveszteni a türelmemet és megtörtént a mágia. Lőrinc felvette a velencei kalapját (úgy néz ki benne kicsit, mint egy gyakorló kényszeres szerintem) és bement a vámra. A papírokkal elkezdett üldözni mindenféle embereket, aminek eredménye az lett, hogy az egyik vámos hajlott arra, hogy rányomja azt a nyomorult pecsétet a vámpapírunkra…de aztán egy sárga ruhás rendezkedő ember hatátására gyakorlatilag az összes autót átirányították egy egészen máshol lévő titkos sorba (…merthogy sorok nélkül lehet élni, de minek ?! :), ahol kábítószer kereső kutya várt minket, meg egy hatalmas röntgengép.
Szerintem pályát kell változtatnia annak, aki kábítószert csempész Marokkóba, illetve embereket próbál ide bejuttatni, mert minek hordani Dunába a vizet és gyanítom, eme határvédelmi berendezések is éppen az ellenkező irányú forgalom ellenőrzése miatt kerültek ide, de sebaj :)
A sikeres ellenőrzést követően visszamentünk az eredeti sorba, ahol Lőrinc deatchmatch szintre lépve egy egészen sajátos taktikát dolgozott ki a papír problémánk elintézésére. Megkereste a szerinte megfelelő embert (még mindig fekete kabátban és a háromszög formájú kapitányi kalapban) és addig beszélt neki (Lőrinc nem beszél sem franciául, sem arabul, így elképzelésem nincs mit mondhatott), amíg az el nem vette a kis vám papperunkat. Itt már a figyalmetlen hivatalnok Lőrinc markában volt, mivel a terv második része lépett innentől életbe. Lőrinc elkezdte követni a határ bátor védelmezőjét…de nem csak úgy messziről, hanem 2-3 méter távolságból. Egészen vicces volt, ahogy a határvédelem kemény és összetett munkájában megőszült vámos szinte menekül a bódék között, míg Lőrinc kicsit mániákus tekintettel követi Őt.
Miután ezt picit variálták kicsit, végül került szent pecsét a papperunkra (ez egy majd öt órás folyamat volt :) és igyekeztünk segíteni újdonsült szigetszentmiklósi barátainknak, közepes sikerrel.
Tetouan városa felé kerülve megnéztük az óvárost, ahol elvileg erős andalúz beütésű házak vannak. Szerintem kb ugyanúgy néz ki, mint bármi más, de holnap összevetjük Fes óvárosával.
Voltunk fent a Kasbah-ban, majd szőnyeg boltban, majd bőr cserző iparos udvarában, majd ettünk csirkét, halat, levest, majd elkezdtünk térképet tanulmányozni, majd mondtam hogy menjünk, majd tanulmányoztunk még egy kis térképet, majd „mennyünkmáááá”, majd mentünk…de mivel nem tanulmányoztuk elegendő ideig a térképet kétfelé mentünk :) Andrásék Meknes előtt aludtak valahol, mi meg a szépséges – ámbár éjszaka ebből semmit meg nem mutató – Rabatban.
Fényképeket most nem tudok feltölteni, mert a kocsiban felejtettem a fényképezőt, de igyekszem pótolni.
A következő napi program Meknes-Fes-Sefrou és Marrakech útvonalat fedi le. Jók legyetek !
Ja, elvileg van SMS fal, ahol 065, vagy Sysman néven megjelenik a mi üzeneteink is…az alkalmazásért én kérek elnézést :)
http://www.budapestbamako.org/messages
Lőrinc, a bőrkesztyű nagyon jó ajándék lesz! :roll: