Történések…nem betonon…

Éjjel az álmunkat kb 150 helyi katona vigyázta, akik az út végéig elkísérnek bennünket és minden éjszaka őrzik a tábort és az autókat. Ja és éjszaka a táborban aludt a helyi rendőrfőnök is, aki mindenkit biztosított arról, hogy Mauritánia békés és biztonságos.

Megérkezett Idomu is, aki mindenkinek a jó „barátja”. A helyi pénzt 10%-kal rosszabbul váltja, mint az egyéb pénzváltók, de cserébe házhoz jön és garantálja hogy a pénz nem hamis :)

Reggel ébredés után az eligazításon elindult a hőbörgés a csapatok között arról, hogy akkor most egyeseknek miért is kellett 10 eurót fizetni a határátlépéskor a helyi erőknek. Szerintem annyira nem gáz a dolog, tekintve hogy pl Pesten a semmiért fizet az ember parkolódíjat, itt meg kb ugyanannyiért bemehetsz egy országba. Szóval először vesszenek a budapesti parkolóőrök és társaságok és csak aztán foglalkozzunk a Mauritán – Marokkói határátlépés problémáival.
Ja, és az indulók között volt olyan csapat, aki a Mauritániában található feladatot elkezdte megközelíteni Marokkó felől a sivatagban…ugye mondtam már hogy aknazár van a két ország között…ezért fújták le a tegnapi napot. Tegnapelőtt viszont nem az

Reggel a „mószerolós” Pappas csapat elakadt a kempingben (köszönöm Uram :) és egy másik versenyző csapatnak kellett kihúzni az autójukat a homokból. Remélem lefényképezték és este bemószerolják magukat a versenybíróknál összejátszás miatt.

Gyakorlatilag mindenhol, ahol megállunk (benzinkutak, ellenőrzőpontok) ott van egy teherautónyi katona, akik ránk vigyáznak. A helyiek eddigi tapasztalataink alapján barátságosak és segítőkészek.

Az első feladat egy „budi” megkeresése volt a sivatagban…nagyon fontos lett volna egy „Találj egy angol vécét” feladat is, de eddig hivatalosan ilyen feladatot nem kaptunk :) Ezután irány a Nemzeti Park (N20 02.487 W15 55.279 a bejárata) ahonnan gyakorlatilag átvágtunk a tengerpartig, majd onnen dél felé jó hosszan. Ez már itt a sivatag széle, így gumik leenged és irány befelé. Nagyon klassz kis út volt. Térdig érő homok, szél, dombok. Kafa. Az út első hamadának végén elkedett melegedni a hűtővizünk így tartottunk egy rövid pihenőt, ahol leszedtük a fényszórókat és a maszkot a kocsiról, hogy ne gátolják a hűtést. Ha gáz lesz akkor kiszedjük a termosztátot is :)
Aztán meg kellett keresnünk egy helyi boltost, akitől meg kellett szereznünk egy következő feladatpont helyének koordinátájához szükséges számjegyeket. 5000 oguja volt az induló ára, mi 100-ra tartottuk az infót. A végén némi kp és használt póló fejében szereztük meg a szükséges infót. Eközben kb 5-6 másik helyi henyélt a boltban és teát ittak, meg rajtam röhögtek… :)
VOlt egy kis homokvihar is, de rajtunk ez sem fogott ki. A kocsi egy isten. Én ilyet még nem láttam. Ahol mások lassulnak és elakadnak, ez ott van elemében. Majd kétszer olyan nehezek vagyunk mint mások, de míg mások szívnak, mi az egészből nem veszünk észre semmit :) Egyedül a niva versenyképes (Feri, nem csak horgászni jó, hanem a sivatagban is hibátlan ! Meg kell tartani azt az autót :), meg az UAZ…az is van egy…

A nap végén ismét a tengerparton alszunk, de immár nem egy öbölben, hanem az óceán parton közvetlenül. Az ide vezető út nagyon kafa volt. Apály idején jöttünk végig a homokos parton kb 20 km-t. Ha a vízben mentünk azért akadtunk el, mert kimosta a homokot a kocsi alól a tenger, ha feljebb a partra ott meg azért, mert a homokban süllyedtünk el. Itt is vigyáz ránk kb 10
A célba nem ért be a Quart…mondtuk hogy gagyi az a gumi :) A célban sztem max 15 autó van ma. A többiek bent ragadtak a homokban szerintünk…

+1: A mérgeskígyó támadás előtt összehúzza a a szemöldökét, de előtte iszik egy fröccsöt, hogy béke legyen a lelkében. Ha jönne egy és Mikire támadna az Ő szemében is béke lenne…sok béke…

+2: Miki tönkre tette a GPS-t, az iPodot, meg még sok minden mást csupán a jelenlétével. Holnaptól a csomagtartón utazik lespaniferezve.

+3: Egyszer voltunk a győri Audi gyárban, ott a gyártósor állt meg Tőle.

+4: egy órája próbálom ezt a postot feltölteni…lehet hogy Emil keze van a dologban.

+5: Újabb 20 perc. Biztos Emil keze van a dologban.

+6: Aki esetlen Thuraya telefont akarna venni, az inkább menjen el tyúklépésben Bhutánba és ott vásároljon telket zöldségtermelési célból előzőleg, mert csak akkor lesz méltó arra hogy ez a tetves műhold felengedje.