Szombaton kezdődött a Nagybányai verseny, ami a Bamako Championship Challenge 2. versenye (Drakula futamnak mondták, de szerintem Vlad Drakulnak az ég világon semmi köze Erdélyhez… :)
Egy taggal bővültünk innentől, Laci is csatlakozott (és jön Makóra is :) így négyen indultunk el.
A menet a múltkorihoz hasonló volt…odaértünk kb 7-re a rajthoz és kézhez kapva az itinert, betettük a koordinátákat a GPS-be. A múltkori esettel ellentétben vittünk nótbúkot így gyakorlatilag 5 perc alatt volt rögzítve és ellenőrizve minden.
Elrajtolni kb 8:10-kor tudtunk, aztán hajrá. Mentünk Fótra, Gödöllőre és így tovább a feladatokon. A verseny úgy általában szerintem igen-igen karcsú volt, mert gondolom a nem terepjáróval érkezőkre való tekintettel nagyon sokat kellett – volna – betonon menni. Ha előre mondják személyautóval jövünk és 130-cal végig repesztve szerintem jóval előrébb kerültünk volna :)
De ne menjünk ennyire előre !
Indulás után sutba dobtuk Garmin doktor útvonal tervezéssel kapcsolatos tanácsait így viszonylag gyorsan kiértünk Fótra, ahol behoztuk az előttünk rajtolókat…Fót és Gödöllő közt Endre talált egy rövidebb utat, amivel 5 kilométert lehetett spórolni a nyolcból, így beértük az 5 hellyel előttünk rajtolókat. Innen azt gondolná az ember, hogy úúúúú, nagyon elöl végeztünk, meg minden, de persze egy kicsit másként alakult. A Topoguide – így hívják a Magyaroszágról szóló szerintem legrészletesebb térképet – ugyanis tartalmaz néhány olyan útvonalat, amit szerintem max tankkal lehet bejárni, de autóval semmiképp. Szóval találtunk egy újabb rövidítési lehetőséget, ami egy olyan úton haladt – volna – ami út igazából nem létezett. Ezt kombinálva az erdei fák okozta gps-es problémákkal ki lehet találni, hogy visszafordultunk-e :)
Mivel a felszedett időveszteséget mindenképpen be akartuk hozni, így nem adtuk fel a harcot kerestük a tit, de rövid utat…Abádszalók és Tiszaszentimre között egy újabb útlevágás során felakadtunk. A problémát egy rövid, de jelentős (ez volt az első :) jack-eléssel oldottunk meg. Itt fontos megjegyezni, hogy a párás erdőben és bokrosban való fél órás szívást valószínűleg elkerülhettük volna ha bekapcsoljuk az első kerékre feltett manuális agyakat (így lett volna 4 kerék hajtás :).
Nehezítésként enélkül oldottuk meg a feladatot…
Ezután a célba érésig azon kívül, hogy már sokkal óvatosabban terveztük az irányt igazából nem történt különös…
A célbaérés időre sikerült, de ezért beáldoztunk Bashalom és Tamásbokor környékén néhány feladatot… A cél felé haladva elkezdett szakadni az eső, így a sátrazást felcseréltünk a Tavitündér panzióval – jó a hely…ha valaki szeret horgászni annak meg különösen. Van ott egy tó előtte, ahol Laci állítólag úszott másnap reggel, de én nem találkoztam amikor befejeztem a szokásos hajnali sprintjeimet Vele, úgyhogy szerintem ez nem igaz.
A cél igazából egy Tisza parti kocsmában volt (N48 11.440 E21 44.131), amit ajánlok tiszta szívből mindenkinek. Van sör igen olcsón…van csocsó asztal…van karaoke gép…és nem szólnak ha viszel be piát a sajátodból. Utóbbi lehetőséggel élve meg is ittunk egy fél literest Endre készletéból aztán ettünk babgulyást, csocsóztunk, meghallgattuk a „Szabolcsi Technológia” alapjait és mentünk aludni. (Volt még némi kaja lopkodás az aktuális rendezvény svédasztaljáról a panzióban, de aztán észrevették a dolgot és elrontották a játékunkat :)
Aztán alvás…
Másnap reggel fél hétre tették a rajtot, amiről kicsit elkéstünk, így hétkor értünk ki a tiszapartra. Igazából úgy tűnt nem maradtunk le semmiről. Ez a feltételezés a későbbiekben nem igazolódott be. A napi pontkeresés további része gyakorlatilag jobb/rosszabb betonon való autózást jelentettek, így csak egy nagyobbacska eső vitt színt az útba…meg a fehér Combo-ban utazók, akik gyakorlatilag 120-nál lassabban szerintem nem mentek sehol, de az úton megelőztek minket vagy 4 alkalommal :) A pontot az í-re az tette fel (miután már megelőztek már vagy 3x), hogy épp végeztünk a reggeli kv/cigi párossal egy kiskocsmában, amikor megérkeztek a Combósok és a navigátor csak annyit mondott „fos ez a gps b+”…
Aztán át Romániába…el Nagybányára…fel a hegyekbe ééééééés…
A szervező nem vette át az aznapi feladatlapunkat, mondván hogy a „mai napot nem értékeljük”…aztán kiderült hogy mégis, csak mi késve értünk be…kicsit fura volt, hogy a feladatlapon nem volt határidő a beérkezésre és ezt nem is mondta senki…szerintem nem kerek a dolog, mert az összetett BCC eredményben vagy 4 helyet jelentene. Mindegy…ha majd ők jönnek el az általam szervezett versenyre édes lesz a bosszú :)
Hazafelé megbírságolt a rend éber őre, mert nem álltunk meg ott ahol szerinte meg kellett volna, majd adott egy csak román feliratokat tartalmazó bünti cetlit. Ha valaki tudja mit kell ezzel csinálni, vagy ért román nyelven, ne habozzon !
A 2 napos verseny fáradalmairól készített képeket itt nézheted meg.
A verseny 1. és 2. napjának útvonala itt érhető el.
0 hozzászólás.