Ahogy a kismikó vágyná a csattanó maszlag mező látványát, úgy vágytam én az óceánét…csak sajnos hiába. A panknak is be kell menni melózni minden nap, én meg nem fogom meglátni a vizet.
Szerintem egyszerűen túl lelkesek voltunk a pakolásnál és a pillanatnyi elmezavarnak köszönhetően túl sok lett a súly. Ennek köszönhetően a sas kuplungja kissé megégett, megcsúszott és szerelni valóvá változtatta az Úr. :) Az emelkedőket kb 30-cal sikerült leküzdeni a végére :) Tökre örültek nekünk a kamionosok :)
Szóval visszajöttünk a németekhez…ahol most hallom, hogy a cseheknél a drezdait megszégyenítő bombázás volt. Visszapakoltuk a zsákmányt és magyaros buktát követően levontuk a tanulságokat:
– a himnuszunk tökéletes
– a német vámosok nem találtak fogást rajtunk, így a stratégiánk is jó
– a gyenge és szar kocsi nem jó, hiába a csillag az orrán, akkor is gyenge meg szar marad.
– mindenkinek kell valami hatsztaff :) :)
És igen…nagyon sajnálom hogy a „Csempésztél már Afrikába panorámaröntgent?” kérdésre a jövőben is nemmel kell válaszolnom. Evvan.
0 hozzászólás.