Az indulás gyakorlatilag ünneppé alakult, amit nem részleteznék túlzottan. Legyen elég annyi, hogy ismerkedtünk erőemelő nővel, széleskörben ismert bohóccal, veszprémi copfossal, nivás informatikussal és valakivel, aki hozott pogácsát, majd elmentünk aludni. Lőrinc küzdött még a szomszéd szobába bezárt kutya ugatásával egy kicsit, majd aludtunk egy nagyot.
Másnap (!!) reggel kimentem a napfelkeltét megnézni, de béna volt, így egy tegnapi képet teszek ki. Valószínűleg az örömszerzés forrását fotóztam, de a háttérben látható, hogy ez nem mindenkinek volt egyértelmű J
J
J
Szóval a kompon utazni nagyon unalmas dolog és hát leginkább csacsogással lehet elütni az időt. Ismerkedési körünk reggel indult, amikor egy hölgy elpanaszolta hogy miként nem jutott kabinhoz annak ellenére, hogy elvileg ígérték neki, miként aludt a földön az arabok között és hogy megeszi a nyulat. Aztán Lőrinc megpróbált rábeszélni hogy vegyek Marokkóban másik törölközőt, mert ugyanaz az ikeás narancssárga van nála is, mint nálam. Hiába mondtam neki, hogy in hangeri az emberek fele az ikeában vásárol, mert ettől egyéniségnek érzi magát, meg skandinávnak, egyelőre nem győztem meg. Vennem kell törcsit?!
A Barcelonában való ácsorgást nem tudom kellően körülírni. Megtudtam hogy Lőrincéknek van nyuluk, aki szintén vérnyúl, meg hogy Lukács szereti a zsiráfokat, akiket szerintem sem kell feletetni a dán oroszlánokkal, mert cukik J
Holnap hétfő lesz, ami azért fontos, mert bár feledésbe merült a szokás, de a XVIII. század elejéig tökoké szokás volt, hogy a munkások kivehették a hétfői napot szabadnapnak abban az esetben, ha egy szent emlékére söröztek és itták le magukat a sárga földig a büntetés terhe nélkül. Mi ezt vasárnap elkezdjük, mert a szentek frankók…plane a régiek, akiknek még simán jófejségből is odaadták a posztot annak akit tiszteltek.
Amúgy a hétfő azért is fontos, mert megérkezünk Marokkóba és a Rif hegység közepén alszunk egyet a hivatalos tanger-i szállás helyett. Pompás lesz.
Üdv, Árpy és Lőrync
0 hozzászólás.