A raki és a rakia össze nem keverendő. Míg az első leginkább török és ánizsos, addig a rakia a Balkánon menő konyak, tetszőleges gyümölcsből. Egy hétig tanulmányoztuk a rendeléseink eredményét és azt kellett megállapítanunk hogy igaziból a „Kérek két rakit!” eredménye minden esetben kettő darab 1 decis kiszerelésű, tetszőleges pálinkát jelent. Sosem rakit…hanem rakiát.
Na, valahogy így keltünk a marrakesh étteremben tartott este után a nyújork szállodában, Tiranától délre és a terepezést leginkább elkerülve csorogtunk a festői Durresbe, ami egy nagyon nem szép tengerparti város. Asszem kb ennyit lehet elmondani róla.
Délután négytől aludtam reggelig, de tuti volt valami móka este, mert Gazsit elrabolta a menjünkhazamostazonnal érzése, míg a vele utazó serpák egyike virgoncnak, míg a másik másnaposnak tűnt.
Kár volt amúgy kihagyniuk a napot, mert tök jó volt a tengerpartos homokon autózás, meg mentünk a hegyekben még egy kicsit, meg voltunk a skodrai tó másik partján és végül bejutottunk a célba.
Már reggeltől nem volt töltés a merciben, így akksiról nyomtuk végig a napot. A szállás előtt állt le az autó :)
Az eredményhirdetés nyilvánvaló tartalmú volt: NYERTÜüÜNK! :) :)
Na jó, igaziból nem, de egy szép tizenakárhanyadik helyett hozott a kirándulás. Este még volt egy megálló, de muvel reggel korán indultunk, így nagy varázslat már nem volt. Vált persze láthatatlanná ajtó, meg jégszoborban kaptuk a rakit, meg volt kaja, de leginkább alvás.
Tegnap reggel f8-8 körül indultunk haza és most van itthin három darab jobb pozitívos, 74 amperórás aksim…ha érdekelne valakit :) :)
Szép volt, jó volt…legközelebb azonban egy kicsit másként, kicsit máshová. A terv megvan, a cél is…más meg nem kell :) :)
0 hozzászólás.