Háááát, eddig – hogy óvatosan fogalmazzak – gáz a kezdés…ugye tegnap még nem volt útlevelünk és vízumunk sem…mára lett útlevelünk, de nem lett vízumunk. A budapesti algériai követség és az algériai külügyminisztrérium egészen egyszerűen nem ad vízumot. Gondolom valami túlbuzgó hivatalnok betart valami szabályt vagy határidőt, aminek következtében uszkve 50 ember nem kelti jó hírüket :)

A komppal is volt egy kis gáz, miszerint az indulás előtt 24 órával lehet utoljára módosítani és én ebből kicsúsztam egy fél órával. Az angolok egyáltalán nem segítőkészek, így addig hívogattam az ügyfélszolgálatot, amíg találtam valakit aki megszánt és 20% visszatartással törölte a szerdai foglalást és csinált egy újat szombatra péntekre.

Szóval ma elindulunk végre, de az időjárás sem kedvez. Akik már úton vannak, azok Szlovéniában az autópályán fél méteres havakról beszélnek…Ausztriában szintén esik a hó…Velencében havaseső esik. Erős kezdés :)

A havon átmegyünk…az Algériába való bejutáshoz vízumot meg szerzünk Tuniszban. Holnap jelentkezem Olaszhonból.

És a kis színes mára Algéria és Fraciaország kapcsán a Le Parisien című lapból:

” A francia atomkísérletek végleges leállítását követően, 1998-ban írt jelentés egy 1961. április 25-én végrehajtott atomkísérletre vonatkozik. A kísérlethez háromszáz, Németországban állomásozó kiskatonát használt a hadsereg: a robbanást követően az embereknek a becsapódási pontot 300 méterre kellett megközelíteniük.

A gyakorlat során a névtelen jelentés szerint a hadsereg azt vizsgálta, hogy egy atombomba robbanása után az emberek hogyan viselkednek a támadás helyszínén. Az atomfegyvernek az emberre gyakorolt lelki és fiziológiai hatásának megfigyelésével a hadsereg „a modern harcoló katona lelki felkészítéséhez igyekezett a szükséges információkat megszerezni”. A részletes beszámoló kitér a katonák reakcióira, megemlítve, hogy a becsapódás után valamennyien képesek voltak harcolni.”

Kicsit hasonlít a második véhá idején végzett „orvosi” kísérletekre.

Ma elindultunk Olaszországba és unalmas autópályán való 15 órás út után megérkezünk majd valamikor holnap délelőtt Civitavecchiába…kezdődött volna a mai bejegyzés, de tekintettel arra hogy még mindig nincs útlevelünk és nincs algériai vízumunk nem mentünk sehová.

Vsz holnap már megkapjuk a szükséges pecséteket, de a legközelebbi komp 12.-én este indul, így idő híjján majd jól nem mászok fel Monastirban a Brian életében szereplő Pilátusi erkélyre és nem nézzük meg a Tuniszi óvárost és piacot sem…Karthágót is ott eszi meg a fene ahol van…és az El-Jem-ben felépített kolosszeum is nélkülünk áll tovább…pedig ez majdnem akkora, mint a Rómában található, csak nem építettek a feléből Szent-Péter bazilikát az akkori okos katolikusok.

Ja és hogy legyen kis színes is :)

Van ugye a Yamaha, aki készít kafa motorokat, kvadokat, motorcsónak kiegészítőket és hangszereket. A hangszer kilóg mindebből, legalábbis eddig ezt gondoltam, de most találtam egy videót a Gondwana felvételei között, ami szerint a Mitsubishi is hangszer:

Megvagyunk hárman Ákossal és Andrással…és bár még nincs meg az útlevelünk, amiben még nincs meg minden vízum és a pakolással sem végeztem a hétvégén, mégis elindulunk a héten valamelyik napon délnek. A tervek szerint Civitavecchia-ból megyünk át komppal Tuniszba, majd onnan át Algériába, majd Nigerbe és a végén Beninbe. Az útvonal kb az alábbi térképen látható. Ja, és ilyen a kocsi.

Kéretik a blogot naponta olvasni és időnként esemest küldeni. Addig is hogy aktuálisak legyünk…félelemmel vegyes tisztelettel követem Hagyó Miki tevékenységét, illetva mindazt ami kiderül belőle…neki küldeném a következő számot :)